Európa legnyugatibb királysága irigylésre méltóan ragaszkodik hagyományaihoz, nem hagyja, hogy beszívja a nagy modern Európa azt a kultúrát és életszínvonalat, ami már nagyon rég óta Anglia sajátja. A jobbkormányos autók, a Font, az ötórai tea és a sajátságos kultúra mellett persze a modern élet is helyet kap, de a hagyományokon nem enged változtatni az ország és így van ez jól! Számomra a legszimpatikusabb az ötórai teázás rituáléja, amit jobbára megtartanak, hogy a rohanó hétköznapokban legyen egy kis szusszanás.
Az angolok ötórai teázási szokása az 1840-es évekre vezethető vissza, bár már jóval korábban, az 1600-as években is ismerték a teát. Akkoriban még nem terjedhetett el széles körben, hiszen a teafüvek nagyon drágák voltak, csak az arisztokrácia engedhette meg magának a teafogyasztás kiváltságát.
A teát szállító teák Kínából és Japánból érkeztek Európába. A teákon kívül persze helyet kaptak a mindenéle kiegészítő tárgyak is, így valóságos kuriózummá vált a teázás, igazi különlegességet jelentett az európai emberek számára. A legendás hajóút, a Tea Rout a Hong Kong és London közötti kereskedelmi út. Évszázadokon át működött ez az útvonal a tea szállítására. 1849-ben szűnt meg a Brit Kelet-Indiai Társaság teakereskedelmi monopóliuma, innentől kezdve pedig a szállító hajók valóságos versenybe kezdtek. Az amerikai hajók is beszálltak a "versenybe", és mivel az ő hajóik jóval gyorsabbak voltak, ők állapíthatták meg a tea árát.
Az új és egzotikus ital valósággal magához vonzotta az arisztokráciát. Mindent megvettek, ami csak a teázáshoz kell. A teát és kiegészítőit nem a konyhában tartották, hanem a felfrissülésüket szolgáló "hölgy szobában", valóságos különlegességként kezelve.
A tea ekkor még olyannyira drága volt, hogy még a szolgáknak sem engedték, hogy ők készítsék el vagy akárcsak szervírozzanak. A teát maga a ház ura vagy úrnője készítette el magának és a vendégek számára is. Ugyan a nap minden szakában szívesen fogyasztották, mégis az ötórai teafogyasztás lett a legfontosabb számukra. Az ebéd és a vacsora közötti időt így kellemesen ki tudták használni, a férfiak szivart gyújtottak teájuk mellé, a hölgyek pedig csak teáztak és beszélgettek. Az ötórai tea kísérője kezdetben vajaskenyér volt, ez mára már továbbfejlődött apró teasüteményekké, illetve valahol egész menüsort kínálnak.
A 18. században az arisztokrácia társasági eseménnyé emelte az ötórai teázás szokását. Ebbe később a középréteg is becsatlakozott, akik igyekeztek utánozni a gazdagokat, valóságos ötórai tea-partykat kezdtek tartani. Ez a tradíció napjainkban is tart. Az ötórai tea ma is alkalom arra, hogy az emberek áthívják szomszédjaikat, meghívják barátaikat vagy esetleg kellemes üzleti beszélgetést folytassanak. Ma is elegáns és nyugodt légkört biztosít, akárcsak a régi időkben.
Kapcsolódó hírek:
Tea meditáció
Kedvezményes teafogyasztás
Egy igazi különlegesség: a fehértea
Virágzó tea